Kényes dolog erről a kérdésről beszélni, de meg kell tennem, nem árt tisztázni néhány nagyon fontos dolgot. Üzletpolitikánkat nagyban meghatározza az az alap törekvés, hogy ügyfeleink igényeit a lehető legkorrektebb módon szolgáljuk ki. Ez most így tök közhelyesen hangzik, de tényleg ez van. Én nem vinném olyan helyre a motoromat szervizelni, ahol nem látom, hogy mi történik vele. Teljesen egyetértek azzal az igénnyel, hogy a művelet nyomon követhető legyen.
Lehetőséget nyújtunk, hogy a gazdik jelen legyenek a szerelés ideje alatt, mely megoldás mindkét félnek kedvező. Azonnal tudjuk egyeztetni a felmerülő kérdéseket, illetve a tulaj is látja, hogy a kis drágája jó kezekben van. A műhely ajtaja a téli időszakot leszámítva nyitva van, így pár méterről nyomon követhető minden lépésünk.
Ez csak egy kis ízelítő azon motorok közül, melyeken teleszkóp szimering csere történt. Az az érdekes, hogy a képeket elnézve azonnal beugrik a szerelés szinte minden pillanata. Jó néhány masinán imádkozni kell azoknak a fránya, elnyalt fejű imbusz csavaroknak, hogy egy kis időre kitekeredjenek az alu menet nyújtotta biztonságból. Hogy a berohadt, szanaszét kopott csúszócsapágyakról már ne is beszéljünk.
Sajnos szétszerelés közben az is kiderül néha, hogy a szimering halálát a sérült, deformált, lepattogzott krómbevonatú csúszószár okozta. Ilyenkor az instant anyázáson kívül a tulaj nem tehet mást, mint bontott vagy esetleg meredek árú új alkatrészt választ, hogy a későbbiekben az érzékeny kis gumiajkak ne bántódjanak meg olyan könnyen.
Emberünk kora tavasszal bejön érdeklődni motorgumi után. Nagyjából 20 perc alatt sikerül átrágnunk töviről hegyire a témát, melyik abroncsra is van szüksége. Olyan kell, ami sok kilométert elmegy és bírja az autópályát, de persze lehessen döntögetni, mert szerpentinezés is lesz. Ne legyen drága, de nem szeretne gagyit sem. Csak idei gyártású lehet, mert a 3-4 hónapos már nem jó. Átbeszéljük az összes általunk forgalmazott gumi lelkivilágát utcai sport, sport és túra kategóriában.
Kiderül, hogy még nincs rá pénze, úgyhogy csak érdeklődés szinten tart a dolog. Kb. 2 hétre rá ismét jön, mondván végigrágott minden fórumot, és most már teljesen össze van zavarodva. Újból megbeszéljük a legelejétől a dolgot, egy hosszas vajúdás után megint kiválasztjuk a korábban már megbeszélt gumit.
Még mindig nem beszélünk cseréről, tulajdonképpen a régi gumiban is van azért még minta, nem kell elsietni a dolgot. Eltelik pár hét, azon kapom magam, hogy már megint vele beszélgetek a gumikról. Döntés születik, megrendeljük mert ritka méret, mi sem tartjuk polcon, harmadnapra kap időpont motorszereléssel.
A megbeszélt időben végülis megjelenik, kezében egy konkurens webshopban pár százassal olcsóbban vásárolt gumival…
Azokon a bizonyos szürke hétköznapokon, de még a színes hétvégéken is szinte mindenhova kétkerekűvel járok. Télen, nyáron. Az az egy hibája, hogy hiába csavargatom a jobb markolatot, 30 km/h fölé nehezen tudom hajtani a gépet. A teljesítmény erősen függ attól, milyen testi-lelki állapotban vagyok, hiszen én játszom a motor szerepét is. Nincs semmi bajom a biciklivel, nagyon szeretem, de kell valami gyorsabb is.
Örök optimista Lali barátom mondta, hogy az élet harminc felett olyan, mint egy audiokazetta B oldala: már csak a szarabb számok vannak rajta. Nos, nekem még van hátra egy évem a három ikszig, úgyhogy úgy döntöttem, pályázok az A oldal slágereire. Nem szerény családi támogatással megvettem álmaim motorját. Igaz, hogy a vétel előtti hétig nem is tudtam, hogy ez lesz álmaim motorja. Valami négyütemű pöfögő kellett, ez egyértelmű. Nagyrobogóban gondolkodtam, mert az pratikus, kevés benzint csipeget, lehet bele pakolni, stb. Miután megnéztem pár masinát, ami pénzileg is szimpatikusnak tűnt inkább elálltam a dologtól. Az öreg 150-250 köbcentis robcsik már ki vannak herélve. Próbáltam olyan Aprilia Scarabeo 150-est, melynek már csak kilométerei lehettek hátra. Végig azon izgultam a kb. 500 méteres próbaút enyhe emelkedőjének megmászása közben, hogy nehogy alattam álljon be a gép. Szóval ez a kategória felejtős.
Nem szokásom videókat linkelgetni, de ezen megfeküdtem, úgy gondolom másnak is érdemes megkukkantania. Motoros vonatkozása is van. Reklám, de aki ilyet készít az megérdemli, hogy terjesztve legyen.
Az elmúlt hetekben beindult az élet, a műhelyben és otthon is egyaránt. Sajnos közel sem tudtam annyit foglalkozni a weblappal, amennyit szerettem volna. Úgy döntöttem, hogy májusig szüneteltetem a láncszettet. Addig lefut a szezon kezdeti hajcihő, kisimultabb ráncokkal veselkedek neki az írásnak. A Facebook szavazást lezárom, 39-9-re nyert a nemmel szavazók tábora, így nem lesz arckönyvezés. A nyereményjáték szintén szünetelni fog, beindulásáról a blogon adok értesítést.
Dönölű, hogy egyem meg a kis szívét. A hangja pedig, hát…. az egyedi. A szürcsögés, szuszogás, zakatolás zavarbaejtően bizarr kombinációjától első hallásra azt hinné az ember, hogy csak másodpercek választják el a gépet attól, hogy a levét maga alá engedve összeomoljon. Ez a szörnyeteg rögtön a tudomásodra hozza, hogy él, és igényei vannak. Michelin Pilot Power 2CT papucsok ugrottak fel rá, hogy nyugodt szívvel lehessen rendetlenkedni az aszfalton.
A belső égésű motorok és az emberi test működése között erős párhuzamot vélhetünk felfedezni. Az élethez szükséges energiát tüzelőanyag elégetésével és átalakításával állítjuk elő. A vezérelt/szabályozott égés fenntartásához nem árt, ha belevonjuk a játékba az oxigén részecskéket is. Nos, ha az alapvető műszaki feltételek adottak már indulhat is a folyamat. Szikra van, üzemanyag van, a levegő henger(ek)be jutását elősegíthetjük egy helyes kis tölcsérrel.
Szívótölcsér
Az még hagyján, hogy ez a megoldás a szívás szürcsögő hangja miatt elég zajos, de a nagyobb cserebogarakon és kisemlősökön kívül minden bejut a motorba, aminek nem ott lenne a helye. Kell hát valami megoldás, amivel egyrészt távol tarthatjuk a nem kívánt szennyeződéseket, másrészt a motor levegőigényét a lehető legnagyobb mértékben és a legkisebb fojtás alkalmazásával elégíthetjük ki.
“Valami csöpög alul” – indult a párbeszéd. Vetek rá egy kósza pillantást, minden bizonnyal a vízpumpa tömszelencéje lesz a ludas. Beraktam egy edényt, hogy leeresszem a maradék vizet, de nem volt rá szükség. A képen látható szmötyi volt az összes folyadékmennyiség, ami a blokk hűtését “biztosította.” Az állaga alapján még az is valószínű, hogy a motor életében először kapott új hűtőfolyadékot a vízpumpa felújítás után.
Reklám, de aki ilyet készít az megérdemli, hogy terjesztve legyen.
